Kritikák

Tóték

 
 

KI A TÓTÉK FŐSZEREPLŐJE?

2000.09.25. Népszabadság

Látszólag könnyű felelni a címben föltett kérdésre. A Lear király főszereplője nem Goneril, hanem a birodalmát szétosztogató agg. A Tóték főszereplői Tóték. Tót tűzoltóparancsnok, Mariska, a felesége és Ágika, a leányuk. Örkény István előbb kisregényben, utóbb színdarabban testet adott az előzékeny rabszolgaságnak. Megfogalmazta a magát a zsarnokságnak odakínáló udvarias készséget, a gyáva megfelelni akarást. Tehetünk-e róla, ha nem vagyunk szabadok?

Amikor Latinovits Zoltán játszotta Kazimir rendezésében az őrnagyot: úgy éreztük, leghelyesebb volna átcímezni a tragikomédiát. Az őrnagyra. Ugyanez volt a helyzet Tovsztonogov leningrádi színházában, ahol a derűs-piknikus Trofimov játszotta az őrnagyot, ez a marinírozott gomba és citromos vodka illatú kedélyes tömzsi káder. A Thália Színház bukaresti vendégjátékán a román közönségnek félreérthetetlen volt, hogy Somogyvári Rudolf a Conducátort testesíti meg az előadásban. Amikor a Berlin keleti felén lévő Volksbühnében a huszonéves Henry Hübcher játszotta gyerek katonaként a végső összeomlás előtt besorozott, idegösszeomlott őrnagyot: bravúros testi áriái és erős tehetsége ellenére Helmuth Strassburger színész-rendező visszavezette Örkény darabját a szerző eredeti szándékához. Nem a zsarnokságról szólt az előadás, hanem a zsarnokságot létrehívókról. Azokról, akik megengedik, hogy leigázzák őket. Azon előzékenyekről, akik föladják énjüket, hogy belesimulhassanak a pofont adó tenyérbe.

A főiskoláról nemrég kikerült Réthly Attila rendező megfiatalította az őrnagyot. A vele egy időben végzett Gyuriska Jánosra osztotta az elhíresült szerepet. Nem teszi magánszámmá, szólószereppé az orosz fronton idegileg megrokkant és az üdülése idejére a katonai éberséget, drillt abbahagyni képtelen kényszerest. Gyuriska szabadságán is szolgálatban van. Vendéglátóit is sorkatonáknak képzelgi. Életkora az előadás legfőbb hozadéka. Technikával, életismerettel, emberismereti-önismereti mélységgel nem bírja ugyan a szerepet: mindvégig egyazon hangos hangot használ. Síkban ábrázolja a plasztikusan megírt szerepet. Ily módon a cselekmény visszakerül a leigázottak kezébe. Pándy Lajos szippantósa értelmiségi arcával, csokornyakkendőjével és sebészprofeszszori viselkedésével, mint lajtosként működő kiugrott ügyvéd olyan szolgálatkészséget mutat már elöljáróban, ami megágyazza a többiek szolgai készségességét. Vallai Péter hasonlóan, mintha félkegyelmű falusi postás szerepébe csöppent, kitelepített városi intellektuel volna. Blaskó Péter Tótként tisztjére gőgös, falubeli megkülönböztetett rangját óvva kerül csapdába. A főiskolás Hámori Gabriella stréber rajongó. Pápai Erika a falu kurtizánjaként száraz derűvel buzgólkodik üzletmenete fenntartásáért.

Réthly főiskolás korában saját darabjait állította színre. Egyet közülük az előzékeny Pesti színpadán. Úgy érződik: a rendezőt saját kora érdekli, az általa ismert világ ábrázolására törekedik. Ennek a mostanában művészietlennek vélt művészi hitvallásnak következménye előadásában, hogy színészeit igyekszik elcsábítani a színpadias kliséktől a bensőségesebb emberábrázolás felé. Szűcs Edit jelmezei így nem rikító vígjátéki tarkaságúak. Ízléses, finom, gonddal megtervezett ruhadarabok. Halkan öszszehangolt színek. Jellemző szabások. Van türelme Ágika kötényére kis virágokat hímeztetni. Hasonló jó ízlés és tolakodás nélküli szolgálatkészség jellemzi Bartos András egyszerre kint és bent díszletét. Faberakásra emlékeztető kulisszája mátrai tájkép. Rendezői kérésre sajnos egy, a teret körbeforgó ajtót is szerkesztett a díszlethez. Idegenül és ügyetlenül illeszkedik. A rendező szaporán és roszszul használja: elveszi a színészektől a játéklehetőséget, és a díszletajtóra bízza a játékosságot. Melis László kísérőzenéje derűsen meghangszerel egykorú slágereket.

Az előadás főszereplője Börcsök Enikő Tótné Mariska szólamában. Könnyed, erőfeszítés nélküli vígjátéki tudása nem viccelődik, komoly drámának fogja föl a tréfákat is. Szellemes okossággal tud buta lenni. Kifinomultan közönséges. Szemhatára a konyhaablak. Istene a férje. világegyeteme családja. Leányát megújulóan fejen koppantja, ha tiszteletlenség kapja rajta. Nem rajzol torzképet az akolba-butult anyáról, de szentképet sem fest az anyai szeretetről. A humoros hatás nem színházi fogás, hanem világ- és emberismeretből táplálkozó művészi szemlélet Börcsöknél.

A látottak alapján azt mondhatnánk, Örkény engedelmesen eleven drámája életteli gazdagsága következtében megengedi a különféle rendezői értelmezéseket. S így Réthly előadásának címe lehetne: Tótné.

Börcsöknek azonban a rendező színpadra hívott egy vetélytársat: egy időnként betolató piros játékvonatot. Átsiklik a szerelvény a színen. Hol a postás szétterpesztett lába között folytatja útját, hol a végzet menetrendjén halad. A mátrai faluba azonban nem vezet sín. Oda autóbusz hozza az őrnagyot. A fronton elesett Tót Gyulát nem szállíthatja már sehova a MÁV. A rendező hozzáolvashatta a Tótékhoz Örkény vasutasdrámáját, a Vérrokonokat. Színlapalji jegyzetként hozzácsatolta a darabhoz, pedig nincs is csatlakozása.

M. G. P.