Karnebál
a Csiky Gergely
Színházban

    Ha betéved Nae Girimea fodrászériájába, huszonöt szantimba van egy borotválás, illetőleg natúr hajvágás (preciőz ám, púder, tintúra, mandulakenyőcs, ez mind benne van kompletta), de akad itt másféle szolgáltatás is: szeretők rejtegetése, szeretők szeretőinek leszerelése, hajnali villásreggeli, szóval minden, amit csak kíván a tisztelt vendég.

    A 19. századi román drámaíró, Caragiale komédiájában az ifjú fodrászüzlet-tulajdonos nagy kalamajkába keveredik: az egyik - már kissé megunt - szeretője rájön, hogy nem ő az egyetlen a férfi életében; ennél csak az nagyobb baj, hogy az információt a vetélytársnő felbőszült párjától kapja, aki életre-halálra keresi a szerelmi életébe betolakodott harmadikat. Az üzlettulajdonos és két szeretője, valamint ezek férji szerepben fellépő "hivatalos" eltartói természetesen mind összefutnak egy őrült, farsangi éjszakán, amikor jelmezcserék és félreértések sorozatát követően tovább bonyolítják az amúgy sem egyszerű helyzetet.

    A Csiky Gergely Színház előadásában csalók és megcsaltak, féltékenységtől szenvedő hímek és nőstények kergetik egymást egy különleges helyszínen, a bukaresti külváros lepukkant, sugárutakról álmodó világában. Mindehhez a Caragialéra jellemző, humorban és leleményben bővelkedő különleges nyelv társul, mely az átíró Parti Nagy Lajosban végre megtalálta méltó magyarítóját.

     

    Ion Luca Caragiale

     

    KARNEBÁL
    Réz Pál fordítása nyomán írta Parti Nagy Lajos


    SZEREPLŐK

     

    NAE GIRIMEA, borbély és felcser
    Poroszlay Kristóf f.h.
    IANCU PAMPON
    Znamenák István
    MACHE RAZACHESCU avagy CRĂCĂNEL
    Hunyadkürti György
    ADÓHIVATALI GYAKORNOK
    Sarkadi Kiss János
    IORDACHE, Girimea segédje
    Kelemen József
    DIDINA MAZU
    Urbanovits Krisztina
    MIŢA BASTON
    Márton Eszter
    FELÜGYELŐ
    Lugosi György
    PINCÉR
    Szvath Tamás
    RENDŐR
    Fábián Zsolt
    ÁLARCOS NŐ
    Nagy Zsófi

     

    ÁLARCOSOK, BÁLOZÓK

    Csúz Lívia, Kovács Magdolna, Kalmár Tamás, Kósa Béla,
    Mester Szilvia, Antal Márta, Vékes Csaba, Szűcs László,
    Czene Zsófi, Rácz Panni, Józsa Richárd, Csányi Dávid

     

    ZENÉSZEK:

    Antal Tamás, Dadi László, Ekkert Miklós, Götz József, Halász Sándor, Nagy Zoltán

     

    Díszlet-jelmez: Fodor Viola Dramaturg: Ari-Nagy Barbara
    Zenei munkatárs: Rusznyák Gábor Fény: Memlaur Imre
    Súgó: Kirsch Veronika Ügyelő: Bors Gyula
    Segédrendező: Hollósi Katalin Koreográfus: Kadala Petra

     

    Rendező: Réthly Attila

    Bemutató: 2007. szeptember 14.

     

    Rusznyák Gábor
    Mohácsi János
    Znamenák István
    vezető rendező
    vezető rendező
    igazgató

     

    Nem rajongok a tollért, higgye el nekem; sőt, ellenkezőleg. Olyan szerszám, amellyel soha nem vittem véghez semmi derék dolgot az én világom érdekében, de amellyel mindig csak nagy bánatot és sok kárt okoztam önmagamnak. Ha tehetném, bármikor felcserélném egy tiszteletre méltó s másokra és reám nézve is hasznosabb szerszámmal. Valamennyi ellenségemnek csak ezt az egyet kívánom: nemzedékről nemzedékre legalább minden harmadik gyermekük román író legyen, de semmi más, csak román író!

    Bizonyára nagyszüleim, isten tudja, micsoda jó cselekedetei és becsületes szolgálatai eredményeként nincs nekem más szerszámom ezen a világon, mint az én "szeretett tollam, drága tollam, becsületem és büszkeségem" (esküszöm önnek, hogy e szavakat egy épelméjű embertől hallottam). De mert csak nem lehetek más, mint román író, legyen meg legalább az a vigaszom, hogy néhanapján "nemes" szerszámommal (és ezt nem a fentitől hallottam, hanem egy másik üresfejűtől) erkölcsi elégtételt szerezzek magamnak.

    Caragiale: Az írásról. 1897.

    A Színházi Folyóirat kritikája

fel